A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit (monoteizmus), valamint a Tóra, az isteni törvények megtartása. A Tóra írott részét Mózes öt könyve jelenti, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti diskurzus, mely alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt.
A zsidó vallásnak nincs dogmarendszere, nem írja elő híveinek, hogy miben higgyenek, csupán az isteni kinyilatkoztatás és a rabbik által pontosan kodifikált törvények betartását követeli meg.
A zsidóság célja nem a túlvilági boldogság, hanem a helyes, erkölcsös, példamutató földi élet, ezzel segítve elő a Messiás eljövetelét, aki a tökéletes, istenszerető, békés világ megteremtője lesz. A zsidó újító mozgalmak speciálisan magyar ága a neológia. Kialakulása az Osztrák–Magyar Monarchiában megszülető reform irányzathoz kötődik, később azonban visszakanyarodott az izraelita vallás hagyományőrzőbb, konzervatívabb formáihoz. A hazánkban élő zsidóktól – ahhoz, hogy a 19. század második felében egyenrangú polgárokká válhassanak – elvárták, hogy merev vallási szokásaikon enyhítsenek, s közeledjenek a befogadó nép keresztény kultúrájához. Ezek a folyamatok eltérően mentek végbe a különböző neológ közösségekben.
Ma a magyarországi neológia a felekezeten belül a legszélesebb körben elterjedt hazánkban, középúton helyezkedik el a konzervatív és az ortodox irányzatok között. A vallás előírásainak és az ünnepek megtartását és a tanulást szorgalmazza, remélve, hogy a zsidóság – visszatalálva eredeti gyökereihez –a magyarságba integrálódva is szilárd zsidó identitással rendelkezhet.
Magyarországon négy zsidó felekezet működik: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH, Statusquo Ante), Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség.
A zsidó–keresztény vallási párbeszéd, kultúrák közötti közvetítés a rendszerváltás után jelent meg hazánkban, képviselő szervezete a Keresztény Zsidó társaság (KZST).
Skip to content
