Szabadka történelmi múltjának egyik jeles alakja Cserni Jován (Jovan Nenad Crni), akit „fekete cár”-ként, vagy „fekete ember”-ként is emlegetnek. A magyar seregek mohácsi veresége (1526) után lépett a történelem színpadára. Ragadványnevét hatalmas anyajegyéről kapta. Az egyébként félszemű Cserni csapataival kiszorította a törököt erről a vidékről, önmagát pedig kikiáltotta cárnak. Nyíltan hangoztatta, hogy Isten küldötte vezérként ő a török elleni harc letéteményese. Birodalma rövid életű volt, 1527 nyarán menekülni kényszerült.
Cserni Jován emlékével az 1848-ban harcoló szerb felkelőket is bátorították, nevén keresztül kívántak legitimációt szolgáltatni egy vajdasági szerb állam számára. 1927-ben a város főterén szobrot emeltek számára, ezt 1941-ben – amikor a Délvidék egy részét visszacsatolták Magyarországhoz – a honvéd csapatok ledöntötték és büntették azokat, akik a „fekete cárt” méltatva emlegették. A szerbek ma is nemzeti hősnek tekintik Jovan Nenad Crnit, aki az önigazgató Szerb Vajdaság hőse. Szobrát 1991-ben állították helyre.
Skip to content
