Dobó István és Bornemissza Gergely

Dobó István személyisége meglehetős kettősséget mutat. Egyik oldalról kiváló stratéga, királyhű katona, a másik oldalról kapzsi, kegyetlen földesúr, akit Bornemissza Péter a telhetetlen csalárdok között említ. Fukarsága, pénzsóvársága ismert ténynek számított a 16. században. 1551-ben szomszédja, Tegenyei Tamás elleni erőszakoskodásai miatt fő- és jószágvesztésre is ítélték.
Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett, majd többször be is börtönözték, például Izabella királynéval való szembeszegülése miatt.
1572-ben, pozsonyi fogságából szabadulván visszatért szerednyei várába, ahol nem sokkal később meg is halt, majd családi birtokán, Ruszkán temették el.

Bornemissza Gergely 1526-ban, a mohácsi vész évében születet Pécsett, apja kovácsmester volt. A „deák” jelzővel illetett Bornemissza magasan iskolázott volt, az egri várban 1552-ben hadnagyi rangban szolgált. Az agyafúrtságáról ismeretes ifjú Dobó lemondása után átvette a várnagyi tisztséget, amelyet azonban rövid ideig tölthetett be: 1554 őszén egy portya alkalmával Keresztes közelében fogságba esett, s a konstantinápolyi Héttoronyba zárták. Nádasdy Tamás közbenjárása nem volt elegendő megszabadításához. Bornemissza ekkorra elvégeztette a vár átalakítását, a Gergely-bástya ennek eredményeként jött létre. Az Eger falai alatt vereséget szenvedő Ahmed pasa Ferdinánd elárulására és az egri vár gyengeségeinek kiadására akarta rávenni Bornemisszát, de nem tett eleget kérésének, ezért 1555-ben a hírhedt Jedikulában felakasztották.
 Colin Wilson Authentic Jersey