A reneszánsz elsősorban az ókori klasszikus szövegek, ismeretek újjáéledését újra felfedezését jelenti. Átvitt értelemben – ezeknek a szellemi tevékenységeknek az eredményeként – az európai kulturális élet általánosságban vett újjászületését is értjük rajta. Az Anjou-dinasztia hatalomra kerülése elősegítette az itáliai reneszánsz műveltség megjelenését a királyi udvarban.
A magyar reneszánsz első periódusa az udvari humanizmus kora volt. Az olaszos műveltség már Nagy Lajos korában megjelent, Zsigmond alatt erősödött, a virágkor pedig Mátyás alatt következett be. Az udvari humanizmus korában sok magyar fiatal tanul itáliai egyetemeken, pl. Vitéz János, a Szilágyiak, a Hunyadiak, a Garázdák, Janus Pannonius, akik hazatérésük után a magyar kulturális és politikai élet élvonalába kerültek. Janus Pannonius, első európai hírű költőnk, a latin nyelvű humanista irodalmunk kiemelkedő alakja. A magyar hagyományokat és az egyetemes latin kultúrát magas szinten összegezte és teremtette újjá.
A magyar reneszánsz második szakasza a reformáció időszaka a XVI. században. A reformáció korában a magyar nyelv használata válik általánossá. A latin nyelv a diplomácia és az egyházi tudományos élet nyelve marad. Megszületik a magyar nyelvű, írásos szépirodalom. A korszakváltás első jelentős eredménye a magyar anyanyelvi irodalom úttörőinek, Sylvester Jánosnak, Heltai Gáspárnak és Bornemisza Péternek a munkássága és életműve volt. A magyar nyelvű reneszánsz első csúcsteljesítménye, egyben a korszak lezárása Balassi Bálint költészete. A korszak fontos eleme a könyvnyomtatás elterjedése is. Hassan Whiteside Jersey
Skip to content
