Az unitarizmus a 16. századi reformáció radikális, anabaptista ágából nőtte ki magát antitrinitárius, azaz szentháromság-tagadó egyházzá Erdélyben. Dávid Ferenc (1510–1579), a reformáció egyik magyar vezéregyénisége, Kolozsvárott született, Wittenbergben végezte tanulmányait. Külhonból visszatérve Besztercén, Petresen és Kolozsváron mint katolikus iskolaigazgató majd lutheránus lelkész működött, 1559-ben kálvinista lett. De a Németországban tanult új gondolatok életcélját hamar a „tiszta jézusi kereszténység helyreállítása”-ként határozta meg, ez számára az igazság teljes szabadságban történő kereséséhez való jogot is jelentette.
A mohácsi csata utáni zűrzavaros helyzet és Erdély vallási hagyatéka együttesen szinte előkészítette a lelki táptalajt a reformáció új eszméinek. Szapolyai János halála utáni hatalmi harcot követően Petrovics Péter kormányzó 1555-ben a kálvinizmust kezdte terjeszteni, és az 1557-es országgyűlésen rendelet született a „szabad valláshirdetésre és gyakorlatra”. Dávid Ferenc alázatos hívősége által megnyitott kapuk akkor még senki által fel nem mért következményekkel járt. Az „unitárius” elnevezés az Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhívőt jelent. 16. századi bölcsőjéből – Anglián keresztül – gyorsan terjedt el Anglián keresztül az Egyesült Államokba és onnan világszerte.
Donte Moncrief Jersey
Skip to content
