János Zsigmond erdélyi fejedelem a reformáció híve volt. Az erdélyi szászok megtartották a lutheránus – evangélikus – vallásukat, a székelyek és más magyar nemzetiségű protestánsok pedig csatlakoztak a kálvini reformációhoz. A magyarok egy kisebb része a reformáció radikális irányzatát képviselő új, unitárius – antitrinitárius, azaz szentháromság-tagadó – egyházhoz csatlakozott. Az ortodox vallású erdélyi románokat nem érintette a reformáció.
Hosszú viták után az 1568-as tordai országgyűlés négy felekezetet ismert el hivatalosan: a kálvinistát, a lutheránust, a katolikust és az unitáriust. A vallásszabadság kinyilatkoztatása Európai léptékkel mérve is nagyon korai, haladó szellemiségre vall.
János Zsigmond halála után a katolikus fejedelmi család, a Báthoryak teret engedtek az ellenreformációnak, a protestáns vallási irányok további terjedésének megakadályozására jezsuitákat hívtak Erdélybe, majd a Habsburgok uralma is a protestantizmus hanyatlásának irányába mutatott. Mária Terézia intézkedései nyomán – a hívek valós lélekszámától függetlenül – szinte kizárólag a protestáns lakosságú települések közösségei kényszerültek lemondani templomaikról, melyeket a kisebbségben levő katolikusok kaptak meg. II. József türelmi rendelete végül mérsékelte a protestánsokat érő hátrányos megkülönböztetést az országban, noha korántsem teremtett kiegyenlített erőviszonyokat.
Lane Johnson Womens Jersey
Skip to content
