Így közlekedtünk anno: A madzagvasút
Az 1927 és 1975 -ben között működött – s a közbeszédben csak – madzagvasútként ismert tömegközlekedési eszköz a tanyai emberek életében módfelett fontos szerepet töltött be. A kisvasút a szegedi tanyavilág mezőgazdasága és a szegedi, akkori Rudolf-téri piac összekötését is biztosította, tehát a vidék gazdaságának boldogulását segítette elő. Nem mellékesen a vidék és a város kulturális egymásra hatását is serkentette. A Mórahalmon áthaladó kisvasútnak Nagyszéksósnál volt állomása, amelynek épületét a későbbiekben Mórahalom városának önkormányzata helyezte óvó kezei közé. A Szeged és tanyai környezetének gazdasági összekapcsolását biztosító vasút létrehozásának tervezete már a 19. század végén megfogant, viszont az I. világháború megakasztotta a kivitelezést. Ennek következtében egészen a húszas évek második feléig kellett várni, mire létrejöhetett a madzagvasút. Országos értelemben véve igaz, hogy a kisvasutak alkonyát az az 1968-as rendelet pecsételte meg, amely előirányozta a hasonló jellegű járatok teljes körű felszámolását, amely 1975-ben a szegedi madzagvasút történetének lezárásához vezetett.
Az Ezer Év Parkjában látható dioráma a madzagvasút helyi érintettségű történeti szerepének és jelentőségének állít emléket.
A megvalósítást lehetővé tette: A GINOP-1.3.4-17-2019-00011 kódszámmal ellátott „A Szeged – Makó turisztikai térség fejlesztése és pozicionálása” című pályázat.
