A trianoni békediktátum sújtotta Magyarországon 1921. november 23-i keltezéssel Népszavazási Szabályzat – az októberi, velencei jegyzőkönyv értelmében – látott napvilágot. A szabályzat leszögezi, hogy a népszavazás előbb Sopronban, majd nyolc falu dönthet voksolással hovatartozásáról: Fertőrákos, Balf, Kópháza, Fertőboz, Nagycenk, Harka, Bánfalva, Ágfalva. A két aktus részeredménye együttesen adja a szavazás végeredményét.
A polgárok ünneplőbe öltözve istentiszteletre, onnan pedig szavazni mentek decemberben, a szavazás napján. Szavazni reggel nyolc és este hat óra között lehetett. Aki Magyarország mellett tette le voksát, a következőképpen járt el: bement a bizottság helyiségébe, átadta a városi tanács aláírásával és a tábornoki bizottság francia körbélyegzőjével ellátott, november 25-i keltezésű szavazóigazolványát. Az elnöktől átvett egy kék színű – magyar – és egy sárga színű – osztrák – szavazócédulát, a hozzá tartozó borítékkal, majd belépett a kijelölt fülkébe. Ott az Ausztriát szimbolizáló, kettétépett, és a Magyarországot jelképező, épen hagyott, kék színű cédulát belehelyezte a borítékba. A leragasztott borítékot ezután a bizottság mellé beosztott antant-tiszt kezébe adta, aki azt – mindenki szeme láttára –a szavazóurnába helyezte. A szavazást lezárták és lepecsételték az antantmisszió bélyegzőjével.
Sopron 37 509 lakója közül 18 994-en rendelkeztek szavazati joggal. 89,2%-os részvétel mellett 72,8% szavazott Magyarországra. A nyolc faluban a 7 900 jogosult 83,9%-os részvételével 54,6%-a Ausztria mellett szavazott. Magyarországot csak Nagycenk, Fertőboz és Kópháza választotta többséggel, de az összesített eredmény értelmében Magyarország része maradt mind a kilenc település.
Anthony Tolliver Authentic Jersey
Skip to content
