A Hajós-Bajai borvidék bája, hogy a Duna bal partjáról méregeti Szekszárdot. A nagy folyam itt évszázadokon keresztül több ágra szakadva, medréből ki-kilépve alakította a tájat, és ha máshol húzzák meg a szabályozott víz medrét, több település lehetne dunántúli és alföldivé vált volna néhány tolnai falu a maga szekszárdi-tolnai szőlejével. Aki tud olvasni a történelemből, biztosan meg is jegyzi magának, hogy a filoxéra idején a szekszárdi hegy lábához, a laza, homokos, a szőlőgyökér-tetűnek ellenálló talajba költöztek le a szőlők, hogy megmaradjanak. Aki pedig nyitott szemmel járja a világot, alig lát különbséget a paksi vagy faddi Duna-part és a nádudvari vagy hajósi dimbes-dombos, löszpados, homokbuckás táj között.
Maga a hivatalos borvidéki termékleírás is így fogalmaz: „A Hajós-Baja oltalom alatt álló eredet-megjelölés területe Magyarország déli részén, a Telecskai dombok északi nyúlványain helyezkedik el. Nyugatról a Duna folyó, északról és keletről a Duna-Tisza-Közi Homokhátság, délről az országhatár (Szerbia és Magyarország) határolja.” A borvidék természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része. A Duna Borrégióhoz tartozó, 12 településből álló Hajós-Bajai borvidék szubmediterrán éghajlatának, löszös, humuszos-homok talajadottságainak köszönhetően számos kiváló minőségű, hungarikumnak számító borfajta hazája. A Kincses Bácskaként emlegetett soknemzetiségű tájegység fehérborokban és vörösborokban egyaránt gazdag.
A borvidéken 1800 ha termőszőlőt tartanak most nyilván. A borvidék öt településén élő német ajkú lakosság magával hozta a szőlőművelés és borkészítés szeretetén túl az őshazában termesztett fajtákat is, így került e vidékre a kékfrankos és a rajnai rizling.
A mai Hajós-Bajai borvidék 2066 hektáros területe az Alföldi borvidék egy részéből vált ki, amely 1998-ban a Hajós-Bajai borvidék elnevezést kapta. Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára. Országos viszonylatban elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Hajós-Bajai borvidék területén a legmagasabb. A Hajós-Bajai borvidék átlagosan 30-40 méterrrel magasabban fekszik, mint a környező vidékek.
Fajtaszerkezetben a hagyományos alföldi fajták mellett már számottevő a chardonnay, a rajnai rizling, a kékfrankos, a zweigelt, a kékoportó, a cabernet sauvignon és a kadarka terület is. A borvidék talaj és éghajlat adottságai és a tengerszint feletti magassága alapján inkább a Szekszárdi borvidékhez hasonlít, mint az Alföldön lévő szőlőterületekhez, hiszen e területek a Tolnai Dombság lefutásának részei, amit csak a Duna szel ketté.
Skip to content
