Sopron és környéke már az újkőkorban lakott terület volt. A mostani város helyén a Kr. u. 1. század elején a rómaiak alapítottak várost Scarbantia néven a mai belváros területén. A mai Sopron ugyanott áll és alig nagyobb területen nyújtózik el, mint római elődje. A római kor emlékei sok helyen szembetűnőek, elsősorban a középkorban újjáépített hatalmas városfalak, melyek még ma is meghatározzák Sopron városszerkezetét.
Az elhagyott római belváros helyén alakult ki a 11. században a soproni vár. Hamarosan lazább beépítésű külvárosok is keletkeztek a váron kívül. A nagy léptekben fejlődő település ma is fennálló szerkezete nagyobbrészt már a 13. századra kialakult. 1277-ben IV. (Kun) László király szabad királyi várossá nyilvánította. Fénykorát a 15–16. században élte, országos jelentőségű városnak számított, fejlődése a 18. századtól lelassult, s a 19. században már csak kisváros volt, de a művelődés terén továbbra is az elsők között maradt. A 18. század közepén – hazánkban másodikként – már állandó színháza volt. Virágzó zenei- és irodalmi élet folyt a városban, sok képzőművészt is foglalkoztattak, elsősorban festőket.
Az első világháború után a város polgársága népszavazás útján (1921. december 14.) döntötte el, hogy Sopron Magyarországhoz akar tartozni, s magyar határváros lett. Ezt követően fejlesztették iparát és idegenforgalmát, főiskolát is telepítettek ide. A második világháború bombázásaitól sokat szenvedett a város, de miután megszüntették a határsávot, ismét virágzásnak indult, s ma Nyugat-Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi központja.
Az Országgyűlés A soproni népszámlálás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvény Sopron városának a Civitas fortissima, azaz a leghűségesebb város címet adományozta.
Alejandro Villanueva Womens Jersey
Skip to content
