A végvárak hálózata a 16. században Magyarország területén terjeszkedő törökök feltartóztatása céljából létesített várrendszer. Többségét kezdetben csak hevenyészve erősítették meg. Az egységes védővonalak kiépülését eleinte nagymértékben akadályozta, hogy a java része magánkézen volt kis létszámú őrséggel. Katonái többnyire nem túl jól felszerelt, jobbágyszármazású kardforgatók voltak. A Balaton-felvidéken több egykori vár romja emlékeztet a török időkre. A szigligeti vár a Tapolcai-medence délnyugati részén, a Balaton egykori szigetét képező jellegzetes vulkanikus hegy kúpján állt. A pannonhalmi bencések építették birtokaik védelmére a 13. században. Ezt a 16. században külsőtornyos, rondellás várral bővítették. Csobánc vára szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos kis vár. A Balaton környékét 1543-ban, Székesfehérvár elfoglalása után érte a török hódítás első hulláma. Csobánc kis mérete, rossz felszereltsége nem volt nagy harcértékű, de a lovasportyákban jelentős volt védői elszántsága. Az 1702-ben kelt jegyzékben Csobáncot is kijelölték felrobbantásra, de ezt a Rákóczi-szabadságharc megakadályozta. Tátika vára Zalaszántó község határában, hegy tetején emelkedett, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos épület. 1598-ban a törökök kifosztották, 1713-ban a császári hadak felgyújtották. Utoljára a Festetics család birtokolta. Sümeg vára a 13. század második felében épült. Miksa seregei a Dunántúlon több várat is megszálltak, tőlük foglalta vissza Kinizsi Pál 1491-ben Sümeget és Nagyvázsonyt. 1552-től Sümeg lett a püspökség székhelye, ezért a 18. század közepéig jelentős összegeket fordítottak a vár karbantartására, bővítésére. 1664-ben a szentgotthárdi csatatérről elvonuló török csapatok ostromolták a várost, majd felgyújtották, a tűz pedig a várat is elérte.
Cameron Brate Authentic Jersey
Skip to content
