Hollókői utcácska

Hollókő igazi ékszerdoboz, nem véletlen, hogy a lankás nógrádi tájba ékelődő kis falu az UNESCO világörökség listáján is szerepel. A térséget jellemző, egyutcás falutípus itt is tetten érhető. A központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken helyezkednek el a házak. Az itt élő palócok eredetéről még ma is zajlanak viták. A magyarokkal betelepülő kabarok, esetleg a hunok leszármazottai, de az is lehet, hogy szláv-magyar keveredéssel van itt dolgunk. Nyelvészek szerint a palócok őriztek meg a legtöbbet az ősi magyar nyelvből. Mindenesetre a magyarországitól eltérő módon a településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család gyarapodásával egy új épületet raktak  az utcára néző első ház mögé.

Hollókő központjában áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Ebben a hagyományait őrző faluban a népi vallásosság több formáját és a ma is élő palóc népviselet egyszerű gyönyörűségét is megfigyelhetjük. A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába. Többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak ezek, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.

Tavasztól ősz végéig csodaszép látvány a hegyek közé bevackolt archaikus falu a maga virágos tornácaival, kézműves kincseivel.