Harruckern János György 1745 előtt az egykori huszárvár helyén palotát építtetett. Az ő nevéhez fűződik a szlovákok, svábok, románok betelepítése Békés megye területére.
Fia, Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással újíttatta fel. A kastély 1795-ben leégett, majd 1798-ban az előző helyére felépítették az új kastélyt. Ennek központi részét a kápolna foglalta el. 1801-ben azonban ez a kastély is a tűzvész áldozata lett.
Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építtette meg 1803-ban. Wenckheim Stefánia és Almássy István 1800-as évek közepén kötött házassága révén a gyulai Harruckern–Wenckheim-kastély az Almássy-család tulajdonába került. A nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületeket emeletessé bővítették. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs- és vadaskerttel.
Almássy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette. Az Almássy-család közeli barátja volt Erkel Ferenc, akiről a park egyik juharfáját is elnevezték.
A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő, hogy az Erkel-család és a kastély története generációkon keresztül kötődött egymáshoz.
A Gyulai Pálinka Manufaktúra felvette Harruckern János György nevét.
