A gyulai vár ostroma 1529. július 17-étől 1530. március 16-áig tartott. A várat a váradi püspök Czibak Imre ostromolta amit Habsburg-párti katonák védtek. Habár az ostrom a magyar belháború leghosszabb ütközetének számít, de a vár körül nem voltak nagy összecsapások, sőt az ostromban egy több mint két hónapos szünet állt be időközben. Czibak serege 1529. július 17-én vonta blokád alá Gyula várát. A városi polgárság rögvest átállt az oldalára és segítettek az ostromművek kiépítésében. A püspök nem is annyira rohammal, mindinkább kiéheztetéssel akarta megadásra bírni a várat. Az erősséget a horvát Sadobrics Péter várnagy védte 15 magyar és 37 cseh katona élén, kiegészítve még néhány fegyveres polgárral. Czibak az ostrom első napján felgyújtotta a huszárvárat és július 20-án a várárkot tápláló Körös folyó csatornáját is elrekesztette, s az utánpótlást is elvágta. A szorosan körbefogott vár az újévig állta az ostromot, de nem kapott erősítést. Sadobrics szűkös helyzetében tárgyalni kezdett Czibakkal és ennek eredményeképp 75 napra felfüggesztették az ostromzárat. A foglyokat kiengedték és a katonaság élelmiszerhez jutott, sőt ellátogathatott az ellenség táborába, ahol nem kezdeményezhettek verekedést.
Sadobrics az időt arra próbálta felhasználni, hogy valahonnét felmentő sereget szerezzék, de mivel nem sikerült és március 16-án lejárt a tűzszünet, ezért kénytelen volt a várat átadni Czibaknak. A megadásért Czibak visszaadta neki a még 1527-ben elvett váradi kanonokságot.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyula_ostroma_(1529-30) Neal Sterling Womens Jersey
