Kevés magyar főnemesi család akad, melynek története és tagjainak élete oly hűen kísérte végig a Habsburgok sorsát, mint az Esterházyaké. Családjuk a 20. század kezdetéig a Magyar Királyság legbefolyásosabb főrendi dinasztiáinak egyikeként kiterjedt birtokokkal rendelkezett, ügyes diplomáciával egyesítette a magyar Szent Koronához való hűséget a Habsburg-ház iránti lojalitással. Ez is hozzájárult ahhoz, a legmagasabb hivatalokat viselhették.
A csákvári Esterházy-kastély Fellner Jakab tervei szerint épült. Esterházy János kezdte építtetni 1760-ban, s 1765-re készült el az udvarház. A kastély építését 1778-ban kezdték el a fertődi mintájára, eredetileg barokk-rokokó stílusban. Később Göttz Anton tervei szerint átalakították.
A Tatai vár lebontásával is megbízta Esterházy Fellnert, de a terv megvalósítása pénzhiány miatt elmaradt. A kastély végül 1776-ban nyerte el mai formáját.
Devecser kisvárosában is található Esterházy-kastély, mely 1626-ban került az Esterházy-család tulajdonába. A késő gótikus eredetű, de reneszánsz hatásokat is mutató épületet késő barokk stílusban, a 19. században Voyta Adolf tervei szerint eklektikus stílusban építették át.
A szigligeti kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, mostani – klasszicista stílusú – formáját 1815-ben nyerte el. Később Esterházy Pál tulajdonába került, aki ismét átépíttette. A rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll.
Skip to content
