A család legendás alakja I. „Fényes” Miklós (1714–1790) herceg a fertődi kastély és egy sor egyéb páratlan épület létrehozója. Az „Eszterházi tündérvilág” az 1770–80-as években éri el csúcspontját Haydn zenéje és számos művész közreműködésével.
1762-ben a Magyar Királyság felső kamarása lett. 1763-ban az Aranygyapjas Rend lovagjává avatták. 1778–79-ben 1200 saját katonájával tábornagyként II. József császár mellett háborút viselt Bajorországban, ezért a császár a hercegi rangot a család minden tagjára kiterjeszti. A herceget bátyja hirtelen halála emelte grófi rangból a hercegi székbe, s tette a hatalmas kiterjedésű Esterházy-birtokok urává. Még ugyanabban az évben megbízást adott a kastély átalakítási terveinek elkészítésére. A herceg éves jövedelme vetekedett kora fejedelmeiével, művén keresztül a politikus és államférfi Esterházy Miklós mint művelt nagyúr, bőkezű mecénás, műértő és művész jelenhetett meg kortársai előtt. Akaratának megvalósulását jól tükrözi a kortársak által használt egykorú mellékneve: „Pompakedvelő, Fényes”.
Miklós („Fényes”) Esterházy
