Gyula Salacz

A gyulai születésű Salacz Gyula tizenhét évesen nemzetőrnek jelentkezett. Ez a hazulról hozott nemzeti elkötelezettség és bátorság jellemezte 26 éves polgármesteri tevékenységét is. „Salacz, Arad egykori polgármestere, talán az első városatyák egyike volt, akinél a rátermettség és a becsületes munkavégzés számított elsődleges kritériumnak. Felekezeti szempontból nem táplált előítéleteket. A széles látókörű polgármester 26 évnyi pályafutása során, úgy akarta Arad kulturális felzárkózásának feltételeit biztosítani, hogy megőrizve a város kiemelten iparos és kereskedő jellegét, az iskolahálózat bővítését és kultúrintézmények létrehozását helyezte előtérbe. Polgármestersége kezdetén már nagyvonalakban felépült a városháza, állt a Királyi Főgimnázium és az új városi színház, de a közoktatás többi jelentős helyi intézménye csak ezután kezdte meg a működését: a felsőkereskedelmi, a fa- és fémipari iskola, a fiú polgári. Kitartó munkával megreformálta a helyi közigazgatást: csökkentette a bürokráciát, megszüntette a tisztviselő karban eluralkodott nepotizmust. A hivatalnokoktól szigorúan számon kérte a törvények betartását, a lakosság érdekeinek érvényesítését. Megválasztása idején a belvárost még keresztül-kasul szabdalták a Maros holtágai. Elterelésük, illetve betemetésük az ő ideje alatt fejeződött be. Ekkoriban építették ki a Maros-parti gátrendszert is” – mondta róla Puskel Péter az egykori polgármester szobrának avatásakor, 2012 novemberében.
Salacz nevéhez fűződik a vezetékes ivóvíz bevezetése, az angol és skót szakemberek bevonásával végrehajtott csatornázás, a víztorony megépítése is. Az európai közvilágításban úttörő szerepet játszó Temesvár példáján felbuzdulva kezdeményezte az utcai villanyvilágítás bevezetését, noha a gázgyári szerződések még érvényben voltak. Kitartóan sürgette a főutca arculatának kialakítását. A vasútépítés környezetformáló szerepét is felismerte, és támogatta Boros Béni mérnök terveit a helyiérdekű vasutak létrehozásában. Pályafutása utolsó szakaszában, 1900 novemberében megkapta az uralkodótól a III. osztályú vaskorona lovagrendet és az „endrődi” nemesi előnevet.