A török hódoltság korának a Buda elestétől (1541), a visszafoglaló háborúk végéig (1699) tartó időszakot nevezzük.
Az oszmán támadás azonban ennél korábbra tevődik. Az 1520-as években a százados múltra visszatekintő magyar déli végvárrendszert át is törték, majd 1526-ban Mohácsnál legyőzték a magyar seregeket, a csatában II. Lajos meg is halt. Ekkor a törökök – végigrabolván az országot – Győrig hatoltak az országba, majd Bécs ellen vonultak. A császárváros sikertelen ostroma (1529) után kivonultak az országból, a déli végvidéket leszámítva nem állomásoztattak hazánkban csapatokat. A legmegfelelőbb pillanatban, 1541-ben indult csupán újabb nagy erejű támadás az ország ellen, ekkor a belháborút kihasználva – kettős királyválasztás (1526), belviszályok – a szultáni sereg komolyabb ellenállás nélkül jutott Budáig, s a várat is el tudta foglalni.
Buda elestével az ország három részre szakad: a Habsburgok uralta Magyar Királyságra, a hódoltsági területekre, valamint a török vazallusként számon tartott, de vitatott jogállású Erdélyi Fejedelemségre – Erdély a legtöbb esetben magát független territóriumként értelmezte.
A törökök ekkor már nem vonultak ki az országból, mivel így az áhított Bécs elleni későbbi hadműveletekhez megvolt a felvonulási terület, emellett az elfoglalt országrész mezőgazdaságilag is ígéretes területnek számított.
Az elfoglalt területek az egykori Magyar Királyság közel 40%-át jelentették, majd folyamatosan bővült az Alföld nagy részével, valamint a Dunántúl déli és keleti részével.
A törökök megszervezték saját közigazgatásukat, létrejöttek a vilájetek, kialakult az adóbeszedés mechanizmusa.
A tizenöt éves háború (1593–1606) nagy pusztítást hozott a hódoltság területén és a határvidéken élők számára, azonban döntő vereséget egyik fél sem tudott a másikra mérni. A 17. században az Oszmán Birodalom fejlődése elmaradt a nyugat-európai államok mögött, emellett a túlzott területi kiterjedésből eredő a belső nehézségek és feszültségek a magyarországi területeket sem kerülték el. Az adóterhek egyre növekedtek – ebben szerepe volt a kettős adóztatásnak is – ugyanakkor az osztrák Habsburgok ereje egyre nőtt.
Az 1683-as Bécs előtti vereség után a Szent Szövetség igen gyorsan kiűzte a törököket a Hódoltság túlnyomó részéről. Az 1699-es karlócai béke után már csak a Temesköz maradt török kézen.
A hódoltság keze nyomát a török kiűzése után a városok, épületek őrizték meg. A templomok többségét mecsetté vagy dzsámivá alakították át, de magukkal hozták a keleti fürdőkultúrát is, hatalmas törökfürdők épültek hazánkban.
Cody McLeod Womens Jersey
Skip to content
