Pincefalvak Magyarországon

A történelmi Magyarország területén szinte kizárólag németajkúak betelepítése után alakultak ki pincefalvak. A betelepülést követően a 18. században, a feldúlt és kifosztott falvakat azonnal fölújították, a hegyet pedig szőlőheggyé alakították. A történelmi Magyarországon a Vas megyei boronapincéktől (Cák) a Kárpát-aljai sziklába vájt boros pincékig (Bereg-vidék), a szakolcai szőlőhegytől a bácskai homokba bújtatott hantolt pincékig mind a négy égtáj felé kiterjedően százezernyi emléke van a valaha mennyiségben is világhatalmi tényezőnek számító magyar borászatnak.
Pincefalvak, pincesorok és pincehegyek ragyognak történelmünkben. A közismert hajósi, györkönyi vagy hőgyészi pincefalu árnyékában ott van a mezőfalvi, a solti, a bölcskei vagy a krasznabélteki (Szatmár) pincefalu. Pincesoráról híres több sváb hagyományú település, elegendő itt Palkonyát vagy Paksot (Kecskegödör) említeni. S ha pincehegyről beszélünk, tegyük a szívünkre a kezünket: a somlói vagy a hévízi mellett-mögött hányan is tudunk a monori, 960 pincét számláló Strázsa-hegyről vagy az edelényi Császta pusztáról, ami maga is hegy?
Pincefalunak minősül az a szőlő és bor feldolgozására alkalmas, présházakból, pincékből álló épületegyüttes, amely egy különálló rendezési övezetben, területen, a település területén jött létre. Az itt kialakult közösségi létforma, az építészeti és természeti környezet a település kultúrájának, hagyományainak és arculatának szerves és meghatározó részét képezi. A pincefalvak önálló rend szerint élték az életüket, a faluból csak a férfiak jártak ki (a nőket leginkább csak a szüretelés alatt látták szívesen, illetve a metszésnél, kapálásnál). Pincelátogatások során a falusiak megismerték egymás borait, véleményt cseréltek, segítették egymást. A németség és a borászati hagyomány tovább él Györköny, Hőgyész, Bóly, Villánykövesd, Hajós, Nemesnádudvar, Monor, Solt, Tök, Etyek és a többi település pincefalvainak köszönhetően.
 Tom Savage Womens Jersey